Tanto

A korábbiakban tárgyaltak alapján elmondható, hogy a Középső Muromachi korszak (1467-1554) hadászatában már erőteljesen páncélozott katonák vettek részt. A páncélok ekkor már átvághatatlanok voltak karddal vagy lándzsával. Egyetlen lehetőséget a lamellák közti hézagokba vagy egyéb résekbe való beszúrás jelentette. Ekkor jelent meg a yoroi-doshi avagy „páncélvágó” tőr is.

Ezen pengék jellegzetessége az igen vaskos penge, mely a tövénél akár 1cm-nél is nagyobb anyagvastagságot eredményezett, illetve a 20-25cm-es vagy rövidebb hossz, illetve az igen jellemző hegykiképzés, melynek egyetlen célja a hatékony szúrás. Ennek oka, hogy erőteljes szúrásra és olykor feszítésre volt szükség, amely erőhatásoknak ellenálló penge a kor kovácstechnológiájával csak ilyen vastagság mellett volt szavatolható. Az ilyen pengék elkészítése a látszat ellenére igen komoly felkészültséget igényelt.