Kenjutsu (剣術) – tradicionális japán harcművészet, mely a kardforgatást foglalja magába. Alapvetően nem sport, hiszen minden esetben gyakorlatias elgondolásokat tartalmaz, azaz az ellenfél legyőzésére, megsemmisítésére irányul, nem pedig “pont értékű” találatok elérése (lásd kendo).
Pécsen 1998 óta létezik Jikishinkage ryu kenjutsu dojo. Shinbukan néven indult Suzuki Kimiyoshi vezetésével. Naganuma-ha, Fujikawa-ha vegyes rendszerben. 2013-ban Suzuki mester új irányzatot alapított Suzuki-ha néven. Az eredeti klub ma is működik Inazuma Dojo néven. Az edzéseket Pozsgai József és Vida Gergő tartja ( 7622 Pécs, Batthyány u. 9/a , – kedd, csütörtök 19:30 – 21:00). Két nagy “irányzat” létezik ma is a harcművészetekben. “Gendai (現代)” és “koryu (古流)”. A koryu irányzatok egyezményesen a 1868 előtt létrehozott iskolák, még gendai az 1868 utániak (akár napjainkban létrehozott pl.: Shinkendo – Toshishiro Obata). A Jikishinkage ryu koryu irányzatnak tekinthető, hiszen jóval 1868 előtt alapították. A kenjutsu része volt a legfontosabb szamuráj harci technikáknak, melyeket „omogetei”-nek neveztek. Ez szó szerinti fordításban annyit tesz, hogy „front” vagy „arcvonal harci művészet”. Az Omogetei négy fontos bujutsu-ra avagy harci technikára utal, amit a szamurájnak, függetlenül attól, hogy középosztálybeli vagy magasabb rangú feltétlenül el kellett sajátítania és melynek mesterévé kellett válnia. Más néven az Omogetei „Kensokyuba”, mely egy mozaik szó, mely a következő felsorolásban szereplő szavak első két betűjéből olvasható össze: kenjutsu – avagy a kardvívás, sojutsu – avagy a lándzsavívás, kyujutsu – avagy íjászat, bajutsu – lovaglás. Forrás Tavasz Mihály (2014): A kard árnyékában